Jó-e a használt gyerekcipő?
Orvosi szempontból nem előnyös a használt gyerekcipő. Egy használt gyerekcipő ugyanis őrzi az eredeti gazdája, eredeti viselője talpának mását. Nem jó az, ha egy gyermek, akinek még nincs kialakulva tökéletesen a járása, olyan cipőt hord, mely egy másik láb szerint van kikopva.

Ez az orvosi szemszög.

Viszont a valóság az, hogy a gyermekcipő bizony drága. Főleg azok a gyermekcipők, amik jó minőségűek, orvosi szempontból is tökéletesek.

Több családban divat az, hogy a használt gyermekcipőket odaadják az olyan rokonnak, ahol újszülött érkezett a házhoz. Bizonyára örülni fognak a használt gyerekcipőnek, és nem nézik azt, hogy az a használt cipő orvosilag nem javallott.

Többgyermekes családnál is úgy szokott lenni, hogy a legidősebb gyermeknek vesznek egy drágább, remélhetőleg strapabíróbb cipőt, s ha a többi gyermek szépen sorban belenő, akkor azt az egy cipőt mindenki hordja. Baj-e ez vagy sem? Alapvetően a régi időben is így volt, jó volt az összes gyerekre a használt gyerekcipő.

Használtruha üzletekben is kapható használt gyerekcipő. Igyekezzünk olyat választani, ami nem annyira elhasznált. Tehát ne a külső kopottsága legyen a döntő, hanem belül ne legyen nagyon kikoptatva, kitaposva.

A használt gyerekcipő esetében is figyeljünk arra, hogy lehetőleg bőrből legyen. A sarokrész pedig legyen kellően kemény, a használt gyerekcipő is jól támassza meg a gyermek sarkát, bokáját.

A gyerekcipők tekintetében megoszlanak a vélemények avval kapcsolatban, hogy legyen-e belül boltozatuk. Tehát, ha jó állapotú használt gyerekcipőt találunk, és nincs benne boltozat, attól az még megfelelő lehet.

Méret tekintetében ne vegyünk meg olyan használt gyerekcipőt, ami éppen pont jó, vagy egy kicsit kicsi, még akkor sem, ha szinte tökéletes állapotban van. A használt gyerekcipő esetében is igaz az, hogy legyen egy kicsit nagyobb a gyermek lábánál.

Használt gyerekcipő vásárlásánál kellően mérlegeljünk, mert jobb lehet a gyermek szempontjából egy olcsóbb, kevésbé jó minőségű, de új cipő, mint egy jó minőségű használt gyerekcipő…

Ugye, néha bele lehet fásulni abba, hogy gondolataink csak a baba körül forognak?
Valljuk be őszintén, hogy kismamának lenni ugyan szép dolog, de egyben nehéz feladat is. Hát persze, hogy az. Olyan ismeretlen világ tárul elénk a baba megszületése után, amiről addig fogalmunk sem volt. Ezt mindenki megtapasztalja. Láttunk ugyan kisbabát a rokonságban, az ismerősi körben, néztük, hogy milyen édes, aranyos, nem borzolta az idegeinket. Ha sírt, rettentően sajnáltuk. Ha hisztizett, mosolyogtunk megértően, és nem állt égnek  ahajunk. Megláttuk ugyan azt, hogy nem csak mosolyog az a baba, de gondoltuk, hogy könnyű megnyugtatni. Irigyeltük a kismamát, hogy milyen jó lehet neki egész nap a kicsivel foglalkozni, és azt is gondoltuk, hogy a kismama milyen kipihent lehet, és mennyi ideje maradhat másra.

Aztán amikor megkaptuk saját csecsemőnket, akkor döbben tapasztaltuk, hogy milyen nehéz dolog a babázás. Számtalan probléma, és csak jönnek a problémák, csak jönnek, és muszáj őket megoldani, ha tetszik, ha nem. Nem elég, hogy a szülés utáni sebeket gyógyítgatni kell, bizonyára nagyon fárasztó testünknek a hirtelen változáshoz igazodni. A tejtermelés is nagy feladat. Ráadásul az aranyos picink egész nap csak sír, és nem csak nappal teszi ezt, hanem éjszaka is. Nehéz rajta segíteni, de próbálkozunk megnyugtatni valahogyan, hiszen mi magunk is nagyon szeretnénk már pihenni. Nem is gondoltuk volna a gyermekünk születése előtt, hogy hozzá lehet szokni a napi kétórányi alváshoz, melyet csak szakaszokban tudunk összeszedni.
Néha el is bizonytalanodunk, olyan érzés merülhet fel, hogy nem bírjuk tovább. Igényünk lenne egy kis pihenésre, kikapcsolódásra, mert bizony nagyon fárasztó a csecsemő folyamatos ellátása. Túl sok lehetőségünk nincs a kikapcsolódásra, pedig nagy szükség van rá.
A legkézenfekvőbb, ha az internetet használjuk a kikapcsolódásra. A kisgyermek délutáni alvása alatt remekül kikapcsolja az embert az internetezés. Kicsit szétnézünk a világban, utána olvasunk dolgoknak. Feltöltődünk, s sokkal nagyobb kedvvel folytatjuk aztán a baba körüli teendőket. S ha már itthon internetezünk, akár még pénzt is kereshetünk vele. Az a sikerérzés, hogy amíg a baba alszik, addig mi pénzt kerestünk, ez nagyon fel tudja dobni az ember hangulatát, és a jó hangulatot –épp úgy, mint a rosszat- bizony megérzi a baba. Ettől a baba kiegyensúlyozottabb lesz, elégedettebb lesz, kevésbé fog sírni, s mindezt mi anyukák nagy örömmel fogadjuk.
Másnap is boldogan ülünk a számítógép elé, mert míg a kicsi alszik, addig mi pénzt keresünk az internetezéssel, és ennek örül a család apraja-nagyja…

Az antibiotikumok növekvő használatával a kórokozók egyre jobban megtanulnak ellenállni ezeknek a szereknek.

Azt gondoljuk, hogy bármilyen kis megbetegedés esetén az antibiotikumok szedése a megoldás. Legyen szó rólunk, szülőkről, és legyen szó gyermekünkről. Pedig egy betegségen nem feltétlenül az antibiotikumok segítenek. Ráadásul a túlzott fogyasztásukkal azt érjük el, hogy egyre ellenállóbbak és egyre agresszívabbak lesznek a kórokozók.

Egy szülő természetes módon aggódik a gyermeke egészségéért, ezért a legkisebb betegség esetén is rohanunk a gyermekorvoshoz – legyen az egy köhintés, vagy egy kis orrfolyás -, s csak akkor nyugszunk meg, hogy ha antibiotikumot ír fel az orvos. Természetesen vigyük gyermekünket az orvoshoz, de lehet az orvosnak az antibiotikumon kívül más javaslata is.

A gyermekünk immunrendszere erősödhet, ha hagyjuk, hogy a kisebb betegségeket magától küzdje le a kis szervezete. Ha nincs láza, ha nincs rossz kedve a gyermeknek, akkor elegendő a tünetet kezelni, természetesen a gyermekorvos utasítása szerint.

Segíthetünk a gyermekünknek a gyógyulásban homeopátiás szerek alkalmazásával is – természetesen ezeket is csak orvosi javaslatra.

Tudni kell azt, hogy az antibiotikumok a vírusos megbetegedéseknél nem érnek el eredményt.

Tehát csak a bakteriális megbetegedéseknél alkalmazhatóak, és csak az orvos által előírt adagban és ideig szedhetőek. Ha másképpen használjuk őket, akkor az antibiotikumok hatástalanná válhatnak, mert a baktériumok egyre ellenállóbbá válnak.

Fontos a helyes orrfújás, nem csak a kisgyermekek esetében, hanem a felnőtteknél is.

A felső légúti megbetegedésekhez gyakran társul középfülgyulladás is. Ezt okozhatja egyrészt fertőzés, de oka lehet a helytelen orrfújás is. Az el nem távolított váladék az orrgaratból a fülkürtön át bejut a dobüregbe. Igaz, ez inkább gyermekeknél szokott előfordulni, de a felnőttek is ki vannak téve ennek a veszélynek.

Az enyhébb középfülgyulladás könnyebben orvosolható. Tünete a hőemelkedés, illetve enyhébb fülfájás, ami fájdalomcsillapító alkalmazásával enyhíthető.
Előfordulhat viszont gennyes középfülgyulladás is. Ez magasabb lázzal jár, továbbá étvágytalansággal is és fülfájással is.

A fülfolyás annak következménye, hogy a dobhártya spontán kiszakadt. Ilyenkor a hártya sérülése végleges. A gyulladás a hallócsontok károsodását okozhatja, ami halláskárosodással jár. Ne várjuk meg, hogy kiszakadjon a dobhártya, ha a tüneteket észleljük – akár magunkon, akár a gyermekünkön – ne halogassuk a szakember segítségét. Az orvos szakszerűen felszúrja a fület. Ez a seb teljesen összeforr.

A helyes orrfújás tehát megelőzhet akár egy középfülgyulladást.

Fontos gyermekünkkel megtanítani az orrfújás technikáját.
A kisgyermekek 8-9 hónapos korukban már képesek lehetnek az orrfújásra. Ha mutatjuk gyermekünknek, hogy az orrán fújja ki a levegőt, amikor oda tartjuk a zsebkendőt, akkor előbb-utóbb sikerül azt leutánoznia. Az a fontos, hogy amikor mi magunknak, vagy gyermekünknek fújjuk az orrát, akkor az orrfújás közben fogjuk be az egyik orrlyukat, majd a másikat. Így jobban ürül az orr, és a nyomáskülönbség okozta vákuum sem szívja vissza a váladékot.

Gyermekeknél az orrfújás helyett, illetve azt kiegészítőleg alkalmazzunk orrszívást, például porszívós orrszívóval.

Nem normális dolog egy gyermeknél, ha jellemző rá alvás közben a horkolás. Egy egészséges gyermek csendben, egyenletesen vesz levegőt alvás közben. Ha horkolás tapasztalható, akkor az valamiféle problémára utal. Ez esetben szakorvoshoz kell vinni a gyermeket.

Hazánkban a gyerekek 30-40 százalékára jellemző dolog a horkolás. Közülük csak néhánynak van súlyosabb alvási betegsége. Az alvási betegségnél egy órányi alvás alatt legalább ötször légzéskimaradás történik. Ilyenkor mindig megébred egy kicsit a gyermek, így az alvás nem lesz kellően pihentető.

Az alvási betegség a 3 és 8 éves korosztályra jellemző. A betegség legjellemzőbb tünete a horkolás. A légzés kimaradása is könnyen észlelhető. Jellemző még az is, hogy az alvási betegségben szenvedő gyermek különös testhelyzetet képes felvenni az alvás alatt, hogy könnyebben kapjon levegőt.

A súlyos alvászavarral küszködő gyermekeknél előfordulhat esetleg ágybavizelés, vagy akár alvajárás is.

A rosszul alvó gyermek nappal sokkal fáradékonyabb, csökken a koncentrációképessége, figyelmetlen, tanulási nehézségei vannak.
Ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk, és jellemző a gyermekre a horkolás is, akkor egyre nagyobb lehet a gyanú arra, hogy az a gyermek alvási betegségben szenved, melyet orvosolni szükséges.

Mi lehet a horkolás, az alvászavar oka?
Többnyire testi elváltozás húzódik a háttérben: megnagyobbodott orrmandula, rendellenes gégefejlődés, vagy orrpolip. A horkolás oka lehet allergiás nátha is, illetve a kövérség is.

Sok esetben műtéttel gyógyítható ez a betegség (mandula kivétele).

Tehát ha a gyermekünkre jellemző a horkolás, vigyük el egy fül-orr-gégészeti ellenőrzésre, ahol megállapítható, hogy betegség húzódik-e a horkolás hátterében.

Forrás: Dr. Bnedek Pálma fül-orr gégész, allergológus, Heim Pál Kórház , itt: http://alvascentrum.hu/gyermek-alvas/horkol-a-gyerek.html

A rooibos tea (vörös tea) azon ritka teák közé tartozik, melynek nincs semmiféle élénkítő hatása, mivel nincs benne tein.
Egy kismama a terhesség idején bátran fogyaszthatja ezt a kellemes ízű teát.

Csecsemőknek is bátran adható a rooibos tea, egyrészt azért, mert nincs élénkítő hatása, másrészt pedig azért, mert jó hatással van a bél-és gyomorgörcsökre.

Fontos megjegyezni azt is, hogy csersavat sem tartalmaz a rooibos tea főzete. Akik érzékenyebb gyomrúak, azok is bátran fogyaszthatják, mert semmiféle gyomorpanaszt nem fog okozni a rooibos tea, sőt kifejezetten enyhíti a gyomorégést.

A rooibos tea íze önmagában is édeskés, nem szükséges ízesíteni. Ez különösen jó a gyermekek szempontjából. Ráadásul ezen tulajdonságánál fogva a cukorbetegek is bátran fogyaszthatják. Édes, viszont kalóriát nem tartalmaz.

Nagyon kellemes íz érhető el avval, ha a rooibos teát szárított gyümölccsel keverjük össze, és így főzzük ki.
Többféle gyermekeknek való tea is kapható az üzletekben, melyeknek filterei rooibos tea és valamely szárított gyümölcs keverékét tartalmazzák.

Mindemellett vitamin és ásványi anyag forrás is a rooibos tea. Vastartalmánál és réztartalmánál fogva a vérszegénységben szenvedőknek előnyös a fogyasztása. E-vitaminban és C-vitaminban is gazdag, mely az immunerősítésben nagy szerepet játszik.

Az eredeti rooibos tea nem tartalmaz színező anyagokat, főzete önmagában aranyló vörös, innen kapta a vörös tea elnevezést is.

Az elektromos orrszívó használatával nagyon sokat segíthetünk gyermekünkön a nátha idején.
Nem csupán az elektromos orrszívó készülék használata segíthet a nátha idején. Ki kell tapasztalni, hogy milyen típusú orrszívó a legjobb a babánk, illetve a gyermekünk számára. A kézi pumpás orrszívóval talán kevésbé jó eredményt lehet elérni. A porszívós orrszívó nagyon jól kiszívja a gyermek orrjáratából a váladékot, ám ezt sok baba, sok kisgyermek nem viseli jól. Félhetnek a porszívó zajától.
Ne gondoljuk azt, hogy az orrszívó készülék – legyen az porszívós orrszívó, vagy elektromos orrszívó – erősen szív. Tegyük oda a kezünket, és tapasztaljuk meg, vagy amennyiben aggályainkat teljesen el szeretnénk oszlatni, akkor próbáljuk ki mi magunk az orrunkban, hogy mit érzünk.
Természetesen ez után alaposan fertőtlenítsük a készüléket. Az orrszívó készülék fertőtlenítése alapvetően is fontos dolog. Ha több gyermek van a családban, és közösen használják az elektromos orrszívó készüléket, vagy más típusú orrszívó készüléket, akkor különösen figyelni kell a fertőtlenítésre. Ajánlatos ez esetben gyermekenként külön-külön készüléket használni, vagy legalábbis azt a részét, amely közvetlenül az orrhoz ér. Azt csak egy gyermek használja.
A gyermekek alapvetően orron át lélegeznek. Az eldugult orr akadályozhatja a babát a szopizásban, amitől nyugtalan, zaklatott lesz.
Próbáljuk meg az orrszívás előtt sóoldattal (patikai) feloldani a náthát, és kis idő múlva szívjuk ki az orrát, majd újra fújjunk az orrba sóoldatot.
Nátha idején sűrűn távolítsuk el a váladékot az orrból, mert a fertőzés elterjedhet a melléküregek felé, majd elfertőzheti a középfület, az arcüreget, kialakulhat orrmandula-gyulladás is. További fertőzést okozhat a légutakban és a hörgőkben.
Ha nátha idején naponta többször használjuk a babánál, illetve a kisgyermeknél az orrszívó készüléket(elektromos orrszívó vagy porszívós orrszívó), avval csak segítjük a gyermekünk mihamarabbi felépülését, és semmiféle egészségkárosodás nem történhet, amennyiben szabályosan használjuk a készüléket (csak néhány másodpercig tartsuk az orrban).

A hiperaktív gyermekek jellemzője az, hogy képtelenek arra, hogy hosszabb ideig koncentráljanak egy bizonyos dologra. Szétszórtak és nyugtalanok. Tehát a hiperaktív gyermekek koncentráló képességükben térnek el a többiektől, illetve nyugtalanságukban.
A hiperaktív gyermekek nem tudják mindig teljesíteni az utasításokat. Megértik ugyan a rájuk bízott feladatot, ám mivel a hiperaktív gyermekek koncentrációjával vannak a problémák, így elterelődik a figyelmük a feladatról.

A fiúk körében háromszor több a hiperaktív.

A hiperaktív gyermekekre jellemző nyugtalanság, illetve figyelemhiány egyszerre és külön-külön is jelentkezhet.
Akik figyelemhiányban szenvednek, azok nem tudnak másokat meghallgatni, nem tudják követni az utasításokat, illetve az ilyen hiperaktív gyermekek képtelenek egy bizonyos játékkal hosszabb ideig játszani. Türelmetlenek, mások szavába vágnak.

Azok a hiperaktív gyermekek, akik nyugtalan típusok, azok nem tudnak egy helyben ülni, izegnek-mozognak, nincs egy perc nyugtuk sem, rengeteget beszélnek.

A vegyes típusú hiperaktív gyermekeken mindkét dolog észlelhető. Az ilyen típusú hiperaktív gyermekek kerülik a szellemi, vagy más erőfeszítéseket igénylő feladatokat, elhagyják a játékaikat, feledékenyek és szórakozottak.

A hiperaktív gyerekeknek igyekezzünk egyszerű és világos utasítást adni, és szigorúan ellenőrizzük, hogy készen van-e a feladat.
Ha valamit jók csinált egy hiperaktív gyermek, dicsérjük nagyon meg.
A hiperaktív gyermekeknek meg kell pontosan szervezni a napjukat.

A legtöbb kisgyerek életében 21 hónapos korban jön el a bilire szoktatás ideje, ekkor kezdik próbálgatni a szülők a biliztetést. 21 hónapos korra alakul ki a gyermekek ideg- és izomrendszere, ekkorra lesz annyira fejlett, hogy érzékelje, hogy wc-re kell menni, vissza tudja tartani. Ekkor kezdhető meg az igazi bilire szoktatás. Persze sok gyermek már korábban is intézheti a dolgokat a bilibe, de ez nem tudatos ürítés, hanem reflex-szerű.

A bilire szoktatás kapcsán nagyon fontos a szülő részéről a pozitív hozzáállás, az, hogy a gyermeknek önbizalmat adjon ehhez a dologhoz. Nagyon fontos, hogy dicsérjük a gyermeket, még akkor is, ha nem történik semmi a bilibe. Már az is hatalmas teljesítmény, hogy egyáltalán meg tud ülni a gyermek a bilin néhány percig.
Tehát a bilire szoktatás ne legyen teljesítményorientált. Evvel nagyon kedvét szeghetjük a kicsinek. A bilire szoktatás kapcsán tehát ne keltsünk semmiféle feszültséget a gyermek számára, ne kényszerítsük olyan teljesítményre, amely meghaladja a fejlettségi szintjét.

Ma már egyre jellemzőbb az, hogy a gyermekek csak 3 éves koruk körül lesznek szobatiszták. Hiába próbálják a szülők korábban a bilire szoktatást. Nem sikerül hamarabb. Közre játszhatnak ebben talán a mai kényelmes pelenkák.
Viszont jellemző az, hogy azok a gyermekek, akik 3 éves koruk körül lesznek szobatiszták, azoknál a bilire szoktatás folyamata ebben a korba sokkal gyorsabban lezajlik. Hihetetlenül hangzik, de sok esetben nem tart tovább egy hétnél. Sőt sok esetben már nem is a bilire szoknak a gyermekek, hanem wc-re (szűkítővel).
Úgyhogy kedves szülők, senki ne siessen a bilire szoktatással kapcsolatban, mert esetleg árthatnak is vele. Türelemmel meg kell várni, hogy a gyermek megérjen rá. Ne legyen kényszer a gyermeknek a bilire szoktatás.

Az óvodába szoktatás során az első nap komoly megpróbáltatás a gyermekünk részéről, illetve a kísérő szülő részéről is. Nagyon ritka az, ha az óvodába szoktatás problémamentes egy gyermeknél. Sok gyermek sír, szorítja édesanyja kezét, nem akar menni játszani, nem akar ismerkedni. Ez természetes jelenség. Alapvetően jó az, ha a gyermek sír, amikor az anyukája otthagyja az óvodában, mert ez a szülőhöz való ragaszkodást jelenti, ám az óvodába szoktatás menetét nehezíti. Természetesen az, ha egy gyermek nem sír az anyukája után, az nem azt jelenti, hogy nem ragaszkodik hozzá.
Az óvodába szoktatás másik nagy problémája az, hogy a gyermek nem azzal játszhat, amivel akar és nem azt csinálhat, amit akar. Ez sokszor síráshoz vezethet. A rend, a rendszer megtanulása az óvodába szoktatás időszaka alatt többnyire kialakul.
Az óvodába szoktatás általában egy hetet vesz igénybe, de ez személyenként eltérő lehet. Ha az óvónő úgy ítéli meg, hogy tovább kell tartson az óvodába szoktatás, akkor erre van lehetőség, és az is lehetséges, hogy az alkalmazkodóbb gyerekek óvodába szoktatási ideje lerövidüljön.
Két-három napig azért jó, ha a szülő több órát is eltölt az óvodában. Ez a szülő szempontjából is jó, hiszen láthatja, hogy gyermeke jó helyen van, biztonságban van, biztonsággal rábízhatja gyermekét az óvónőkre.
Az óvodába szoktatás elején a legtöbb gyermek azt éli át, hogy ha az anyukája otthagyja, akkor az örökre történik. Tudatosítani kell a gyermekben azt, hogy csak néhány órát tölt el az óvodában, és biztosan érte fog menni valaki, és hazahozza. Ezt segíti, ha reggel elválásnál puszit adunk, elmondjuk a gyermeknek, hogy jövünk érte, és elbúcsúzunk. Evvel a ceremóniával átadjuk a gyermeket az óvónőknek. Hazamenetel előtt pedig az óvónő átadja a gyermeket, elbúcsúzik tőle.
Az óvodába szoktatás gördülékenyebbé válhat, ha a gyermeket már az óvoda időszaka előtt alkalmanként gyermekcsoportba visszük.